Sie können Bookmarks mittels Listen verwalten, loggen Sie sich dafür bitte in Ihr SLUB Benutzerkonto ein.
Medientyp:
Buch
Titel:
Ungarische Volksliedtypen
/ hrsg. von Pál Járdányi. Mitarb.: Máté Pál
1
Enthält:
Enth.: A búbánat, keserüség. A búzamezöben. A citrusfa levelestül, ágastul. A csikósok, a gulyások. Adott Isten szekeret. A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. Aj, sirass, édësanyám, míg elötted járok. A malomnak nincsen köve. Amerre én járok, még a fák is sírnak. András-nap után az idö. Arass, rózsám, arass. Árokparti kökény. Arra alá, a boronya-szélën. Arra alá, a szendrei határba. Arról alól kékën beborult az ég. Árva vagyok, árva. Árva vagyok, árvának születtem. A sëmjéni bírónak. Asszony, asszony, ki a házból. A Tiszaból a Dunába foly a víz. A Vidrócki hírës nyája. Az én ökröm, a Virág, a Virág. Azért, hogy a szeretöm elhagyott. Azhol én elmëgyëk. Azt hittem, hogy nëm këllëk katonának. Bánod, biro, bánod. Bérëslegény, jól mëgrakd a szekered. Bérës vagyok, bérës. Bevetëm a kertëm alját. Bizony cask mëghalok. Bujdosik az árva madár. Cifra bunda, szögre van akasztva. Cinëge, cinëge. Csillagom, révészëm, vígy átal a Dunán. Csütörtökön hajnalba’, hajnalba’. Csütörtökön virradóra. Deres a fü, kis pejlovam, në ëgyél. Dudás vagy të, dudás. Dudaszó hallatszik. Dunaparton van ëgy malom. Dunyhám, párnám, de kurta. Eddig, vendég, jól mulattál. Édësanyám, de szépën fëlneveltél. Édësanyám, mért szültél a világra. Édësanyám, rózsafája. Ëgy kicsi madárka. Ëgy nagyorrú bolha. Ej, haj, Zsubri pajtás. Elesëtt a tyúk a jégën. Elindultam szép hazámból. Eljöttünk mi jó rëggel. El kéne indulni. Elkiáltom magamat. Elmëgyëk, elmëgyëk, hosszú útra mëgyëk. Elmënt a két lány virágot szëdni. Elmëntem a piacra. Elszökött a siska disznó kilenc malacával. Elveszëtt a pincelakat. Én vagyok a, én vagyok a kunsági fi. Erdö is van, makk is van. Erdök, völgyek, szük ligetëk. Erre gyere, amerre én. Este késön faluvégën jártam. Este kezdtem a lovamat nyergelni. Estelëdik, alkonyodik. Éva, szívem Éva. Ez a kislány gyöngyöt füz. Ez a kislány mind azt mondja, vëgyem el. Ez az utca bánat-utca. Fëcském, fëcském, édës fëcském. Fehér fuszulyka-virág. Fehér László lovat lopott. Feleségëm olyan tiszta. Fëlsütött a nap sugára. Fëlszállott a páva. Fëlszántom a császár udvarát. Gyere velem, Molnár Anna. Gyulainé édësanyám. Ha bemëgyëk a csárdába. Ha Dunáról fúj a szél. Ha fölmëgyëk a bugaci halomra. Hajnallik, hajnallik. Ha kimëgyëk arra magos tetöre. Hallgassátok mëg, magyarok, amit beszélëk. Hallottad-ë hírét Zalaegërszëgnek. Ha mëguntad, rózsám. Haragszik a gazda. Három bëtyár a csárdában. Hat ökröm van, mind sárga. Házasodik a tücsök, szunyog lányát kéri. Hëgyën ülök, búsan nézëk le róla. Hej, a mohi hëgy borának húsz forint az ára. Hej, ha én azt tudtam volna. Hej, halászok, halászok. Hej, páva, hej, páva. Hej, rozmaring, rozmaring. Hëss, légy, në szállj rám. Hol háltál az éjjel, cinëgemadár. Hozd fël, Isten azt a napot. Hozz bort, kocsmárosné, mëgadom az árát. Huszárosan vágatom a hajamat.
außerdem: Igyunk ëggyet, jót és hosszút. Imhol kerekëdik. Istenëm, Istenëm, kinek tëgyek panaszt. Jaj, de bajos a szerelmet titkolni. Jaj, de sok hal vagyon a nagy Balatonban. Jaj, de szërëcsétlen időre jutottam. Jászkunsági gyerëk vagyok. Jó dolga van a gyulai bakának. Juhász vagyok, vígan őrzöm nyájamat. Katona vagyok én, orszag őrizője. Kék a kökény, zöld a fa. Kéknëfelejcs ráhajlott a vállamra. Kerek utca szëgelet. Két szál pünkdösdrózsa Kicsi madár bujdosni jár. Kicsiny nékëm ez a ház. Kicsi vagyok én. Kihajtottam a libámat. Kiskertët kerítëttem. Kis pejlovam első lábán sárga patkó de fényës. Kiszáradt a tóból mind a sár, mind a víz. Ködellik a Mátra. Kutyakaparósi csárda. Látom a szép eget. Látom, az életëm. Láttál-ë valaha. Lëégëtt a szentpétëri hodály. Lëesëtt a makk a fáról. Lóra, csikós, lóra. Ludaim, ludaim. Ma két hete, vagy már három. Mëgérëtt a kökény. Mëgfogtam ëgy szúnyogot, nagyobb volt ëgy lónál. Mëgházasodtam, të Miska. Mëgismerni a kanászt. Mëg këll a búzának érni. Mëgkötöm lovamat. Mëgkötötték nékëm a koszorút. Mëgölik a tikot bűntelen. Mëgrakják a tüzet. Mëgvirágzott a diófa. Mély a Tiszának a széle. Mért jöttetëk, vidékiek. Mikor gulyásbojtár voltam. Në búsuljon sënki mënyecskéje. Nékëm is volt édësanyám, de már nincs. Nëm bánom, hogy juhásznak születtem. Nëm kapálok, nëm kaszálok. Nëm vagyok én sëenkinek sëm adósa, adósa. Nincsen nekëm ëgyéb bajom. Ó, én édës pintësüvegëm. Öreg vagyok már én. Ősz az idő, Dömötör-nap közelëdik. Összegyűltek, összegyűltek. Pejparipám rézpatkója de fényës. Piros alma mosolyog a dombtetőn. Rákóci kocsmába’. Régën volt, soká lëssz. Sárga kukoricaszár. Sëmmit sëm vétëttem. Sikotai gulyajárás. Sokszor mondtam, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj. Sütött ángyi rétest. Száraz a bokor a tetőn. Száraz dió ropogtató. Szëgény legény a prücsök. Szélës a Tisza, magas a partja. Szélës vizën keskëny palló, beesëm. Szép a tavasz, de szëbb a nyár. Szërdahelyi sudár torony. Szereti a tík a mëggyet. Szivárvány havasán fëlnőtt rozmarringszál. Szól a figemadár. Szomorúfűzfának. Szörnyű nagy romlásra készült Pannónia. Télën nagyon hideg van. Tilalom, tilalom. Tiszán innen, Dunán túl. Tizënkét kőmíves összetanakodék. Tőlem a nap úgy telik el. Túlsó soron esik az eső. Uccu vászon-tarisznya. Vasárnap bort inni. Vékony cérna, kökénymag, köménymag. Vígan, vígan, víg angyalom. Virágos kendërëm. Vörös bor nëm drága. Zöld erdőben. Zörög a kocsi
Erschienen:
Budapest: Akad. Kiadó, Verl. d. Ungar. Akad. d. Wiss., 1964